Általánosságban elmondható, hogy egy korszerű, inverteres klíma a leggyakrabban kiépített 3,5 kW-os névleges teljesítménnyel 600-1000 watt környékén fogyasztja majd az áramot óránként. Ezt a jelenlegi 40Ft/kWh árral kell beszorozni óránként, ameddig egy napon belül használni fogjuk a klímánkat. Fontos tudni, hogy ez az adat egy felmelegedett szobát és elindított klímát jelent, amikor már megtörtént a lehűtés fázisa és klímánk a kisebb üzembe kapcsol (inverter). Akkor 300-600 watt környékén lesz a folyamatos fogyasztása a hűtés függvényében. Mivel nem 24 órás folyamatos üzemben használjuk a klímát, hanem jellemzőbb a munkából megérkezéskor még 5-6 óra időtartamú használat és hűtés, így nagyjából megsaccolhatjuk a várható fogyasztást.
Mivel elég gyakran nekem szegezik a kérdést felméréskor, hogy mennyivel lesz nagyobb várhatóan a villanyszámla, így megpróbálok erre a nehéz kérdésre általánosan válaszolni. Egy átlagos lakás és egy darab működő klíma esetében 6.000-8.000Ft/hó a várható villanyszámla növekedés a saját tapasztalatom és ügyfelek elmondása alapján. Mivel egy nyáron 2-3 hónapot kell intenzívebben hűteni, így 20-25.000Ft/szezon költségre számíthatnak. Természetesen ezt a költséget nagyban befolyásolják a klíma típusa, energetikai besorolása „EER, SEER, COP, SCOP” értéke, a használati szokások, az elvárt hűtési intenzitás, a lakás benapozottsága, szigeteltsége, ablakok helyzete és fekvése. Mindezeket számításba véve igyekeztem egy támpontot adni a várható áramfogyasztásról.
Mivel az inverteres klímák széles tartományban adják le a teljesítményüket így a lehűtés fázisa után már sokkal energiatakarékosabban működnek, mint a régebbi konstrukciós klímaberendezések. Ennek a működésnek is köszönhető, hogy általánosan elterjedtek az A+ és A++-os energiaosztályba sorolt klímák, amelyek működésük során kedvező áramfogyasztással párosulva jóval nagyobb komfortérzetet nyújtanak.
Fűtési üzemmódban többet fogyasztanak a klímák, mint amikor csak hűtésre használjuk. Általában az energetikai besorolásukat mindkét üzemmódban megadják a gyártók egy műszaki adatlapon (pl: A+/A), ahol az első a hűtés, a második pedig a fűtés értéke. A fűtéskori áramfelvételt nagyban meghatározza a külső levegő hőmérséklete, mivel a hőszivattyús elven működő klíma a környezeti levegőből „vonja ki a hőt”, tehát a hatékonysága jelentősen romlik a kemény mínuszokban. A kifejezetten fűtésre is alkalmas klímák mínusz 15-20 fokos hidegben is adnak még le használható teljesítményt, de a hagyományos modellek ilyenkor már leginkább csak az elektromos fűtőtestek hatékonyságával képesek dolgozni.
