A hőszivattyús fűtés nagyon sokáig csak a kísérletezők és technikában jártasabbak játéktere volt, mivel a mesterségesen alacsony gáz ár nem teremtett valós
versenyhelyzetet, ahol a jóval hatékonyabb és takarékosabb hőszivattyús rendszerek bizonyíthattak volna.
Általában egy új építkezés megtervezésekor került elő mint alternatíva de a rezsiválság előtt még így is gyakran a már bejáratott és gyakorlottan szerelt gázos rendszerek felé fordult a vásárlók többsége.
Ebbe a helyzetbe hozott egy komoly fordulatot az energiaválság ahol egyrészt nagyon sokan diverzifikálni szerették volna a fűtésüket az állami rendszerektől való függetlenedés jegyében és sokan elkezdték befogadni a valós számadatokat a hőszivattyús/ klímás rendszerek működtetéséről. A gáz hegemóniája és biztonsága felülíródott és fontosabb volt az egyéni szabályozhatóság, több lábon állás és megbízható fűtés a nemzetközi trendeket is követve.
Amíg az új házaknál már eleve a teljes rendszert hőszivattyúra tervezték úgy a régi építésű lakásoknál, házaknál szemponttá vált, hogy legalább 1-2 helység a lakásban ne a központi rendszerről üzemeljen és egyénileg szabályozható legyen a hőmérséklet.
Elmondhatjuk, hogy a gázválságnak köszönhetően nyitottak egyre többen az új megoldások felé és így hasonló folyamatot láthatunk mint amikor a szenes fűtésből olajos, majd gázos, most pedig hőszivattyús irányba indul el a lakossági és vállalati szektor egyaránt.
A saját házamba 5 éve szereltem fel egy hőszivattyút, a meglévő gázos rendszer mellé, mondhatjuk kísérleti jelleggel, mivel szükség nem volt rá, inkább csak érdekelt, mint műszaki megoldás.
(A hőszivattyú alatt hazánkban egyre inkább a levegő- víz hőszivattyút értjük, ami azt jelenti, hogy nem szükséges a költséges talajfúrás, visszavezetés, hanem simán áll egy kültéri egység a ház mellett ami a levegő hőmérsékletét a kompresszor munkájával alakítja át a lakás fűtésére. A víz része pedig a lakás vizes fűtési rendszeréhez kapcsolódik, jellemzően padló vagy falfűtés hőleadással.)
A házam 2x80 négyzetméteres, az alsó szintjén kizárólag padlófűtéssel. A felső szintre nincsen felvezetve a fűtés, így tetőtér lévén hűtő és fűtő klímákkal történik a téli és nyári hónapokban a hűtés és fűtés. Mivel lentről felszáll a meleg, nagyjából 3 hónap, amit klímával fűteni kell, nyáron pedig 2 hónap amikor a 30 centis tetőhőszigetelés mellett is szükséges a klíma, különben nem lehet megmaradni a tetőtérben. A vizes helységekben ráadásképpen 2000wattos törölköző szárító temperál.
(hőszigetelésről egy gondolat: nagyon fontos, sőt, az első a takarékossági intézkedésekben a megfelelő szigetelés, de nyáron egy idő után már visszafelé dolgozik, tartós melegben nem engedi este sem lehűlni a házat, tehát szükséges a klíma is mellé, bármilyen vastag is legyen a hőszigetelés)
2022-ben a rezsiválság előszelekor még felraktam pluszban 20 centi hőszigetelést a padlástérbe a meglévő 20 fölé, így érezhetően javult a ház hőháztartása, a melegérzet és kevésbé húzza fel a födém a meleget, kevesebbet kellett üzemeltetni a felső szinten a fűtősklímákat.
Fűtősklíma: jó ötlet volt kombinálni a két rendszert- hőszivattyúval alul- mivel a felső szinten lévő hálószobákban kellemes az idő fűtés nélkül is de az esti lefekvés előtt az a 20 perces fűtés a klímákkal remekül felfűti arra a hőmérsékletre a szobát ahol kellemes
este tartózkodni. Főleg gyerekszobák esetében rendkívül praktikus az esti könnyű és gyors felfűthetősége a szobáknak mivel rendkívül hatékonyan lehet gyerekbarát- akár babás, fürdetős hőmérsékletet varázsolni a klímával.
A másik fele a hűtés, a hőszivattyú csak fancoil-al vagy falban beépített falhűtés- fűtéssel alkalmas a nyári meleg elviselésére de én úgy látom, hogy egy feleslegesen bonyolult és rosszabb hatásfokú rendszert építünk ki ezzel mint a sima klímával. Az egyik része, hogy nagyon gyakran szerelünk utólagosan klímát olyan házakba ahol az alultervezett falhűtési rendszer nem bírja a nyári kánikulát, bármennyire is nagy reményekkel készült el méregdrágán a rendszer.
A lassúságáról és a nehézkes szabályozhatóságról nem is beszélve, a klímával helységenként és pillanatnyi használattól függően állítható a belső hűtés, amivel nehéz versenyezni praktikumban. Amikor pedig csak egy szobát hűtünk akkor nem kell a komplett rendszernek üzemelnie, egy tizenakárhány kilowattos szivattyú nem gazdaságos amikor a teljesítménye tizedrészére van csak szükség és pár órára.
Tehát az egyszerű klímás rendszert használjuk minden esetben és csak alapfűtésre a hőszivattyúsat.
A háztetőre 5kw- nyi napelem került fel (ennyinek volt hely), jellemzően 4200-4700 watt környéke a betáplálás napos időben. A használati melegvíz megmaradt a gáznak, mivel ez a legkisebb költsége a rezsinek.
Tavalyi évben a rezsink 12x10.000,- Ft a villany átalány, e mellé még kaptunk 77.000,- Ft-os végszámlát, tehát 197.000,- Ft a komplett villanyszámla, a hőszivattyú fűtése és a klímák áramfogyasztása, télen és nyáron. A használati melegvíz 66.000,- Ft, gázzal fűtve. Így összesen a 160 négyzetméterre 263.000,- Ft a komplett rezsink, télen 23-24 fokra fűtött (fázósak vagyunk) nappalival és nyáron 22-23 fokos hűtéssel ( a meleget sem bírjuk).
Takarékos barátom hasonló méretű házában, gázzal fűtve (meg lehet fagyni náluk télen a lakásban, 20-21 fok) és 1 darab klímával 456.000Ft a komplett rezsije.
Pazarló barátomnak pedig, akik kisgyerekesek (fürdetés stb.) szeretik a meleget, 24-25 fokos fűtés télen is. Nyáron a nappaliban egy darab klíma: 12x 52.000,- Ft gáz átalány és 12x18.000,- Ft villanyszámla, évente 840-880e forintos rezsit eredményez.
Persze ezek csak viszonyítási számok, amelyek pont száz tényezőtől változhatnak még, fekvés, benapozottság, szigetelés, ablakok nagysága, üvegezése, életmód, egyéni hőigény, de mégis nagyjából mutatják milyen eltérés lehet két ház rezsije között a fűtési megoldások függvényében.
Nem feltétlenül mondanám azt, hogy egy meglévő gázos rendszert érdemes kiváltani hőszivattyúval, a radiátoros fűtést pedig pláne nem. A radiátorhoz magas előremenő hőmérsékletű vízre van szükség és 60-70 fokos víznél már elveszítjük a hőszivattyúk kiemelkedő hatékonyságát, még akkor is, ha egyes típusok képesek ilyen hőmérsékletű víz előállítására.
A gázos rendszer átalakítása hőszivattyúra csak akkor lehet indokolt és gazdaságos, amennyiben elavult kazánt kell lecserélnünk és egy új kondenzációs kazánhoz a kéményt is béleltetni kellene, mert ezek már bőven milliós tételek lesznek.
Új ház építésénél, komolyabb átépítésnél viszont nem is kérdés, hogy érdemes elfelejteni a gázos fűtést, hiszen a tervezés, engedélyeztetés, bevezetés, ellenőrzés, kiépítés majd a későbbi üzemeltetés, kémény ellenőrzés stb., olyan tételek, amelyhez képest a hőszivattyúval elérhető előnyök nagyságrendekkel megelőzik a gázt. Abban az esetben, ha házunk adottságai lehetővé teszik a napelemes rendszer kiépítését, máris minimalizálhatjuk a rezsinket és kifejezetten jó érzés egy napsütéses időben tudni, hogy éppen most nulla a házunk energiafogyasztása, mindent fedezünk a nap sugárzásából.
Két barátom is „zöldmezősen” építkezett és még az elején megkérdeztek, hogy milyen fűtést javasolnék nekik és érdemes vagy sem hőszivattyúban gondolkodni.
Ahogyan fogyott a pénzük az építkezés haladtával úgy lettek a kivitelezők részéről megpuhíthatók és végül mindkét ház gázos fűtésre készült el, mivel „ ez benne volt a kivitelezők kezében már” de ahogyan elkezdett drámaian drágulni a gáz és kétségessé vált az ellátásbiztonság, akkor már fogták a fejüket, hogy miért nem a hőszivattyút választották mint fűtési megoldást. Tanulópénz.
Tehát épül a ház, hőszivattyús lesz a fűtés, napelem a tetőre, mit érdemes tudni még erről?
Nagyon egyszerűen csatlakoztatható egy hőszivattyú a ház fűtési rendszerére, az osztógyűjtő hideg és meleg oldalára bekötjük a csövet, elhelyezzük egy központi térben a termosztátot és már mehet is a fűtés. A legideálisabb a padlófűtés a hőszivattyú mellé, a mennyezet hűtés- fűtés is kiválóan működhet, amennyiben megfelelő a méretezése és hőszivattyúnk képes a hűtő és fűtő üzemmódra is. Vigyázat! Nagyon sok házzal találkoztunk, ahol azért kértek klímát mert az alulméretezett rendszer miatt a falfűtés- hűtés nem látta el a funkciót és télen hideg, nyáron pedig meleg maradt a ház.
A magam részéről az egyszerű megoldások híve vagyok, a padlófűtés 2000 éves találmány, rendkívül kellemes a hőérzete, aki lakott már padlófűtéses házban az soha nem költözik másmilyenbe. Néha még hallani azt a butaságot, hogy a padlófűtés keringteti a port, ez egyszerűen nem igaz, a radiátorra viszont igen. A konvekciós fűtés a levegő cirkulálásával – egy úgynevezett közvetítő közeggel – melegíti fel a szobát, míg a sugárzásos rendszer a szilárd testek felületének felmelegítésével segít kellemes hőfokot biztosítani. Minél nagyobb a felület, annál jobb a hősugárzás. Konvekciós fűtés rendszernek számít a radiátoros, sugárzásosnak pedig pl. a padló-, fal-, és mennyezetfűtés. A por, a levegő mozgásával kering, tehát a padlófűtés nem lebegteti és keringeti a port, így nyugodtan választhatják ezt a fűtés fajtát az arra érzékenyek is. A keringtetett víz hőmérséklete nagyjából 25-30 fokkal alacsonyabb a radiátoros fűtésnél, így jelentősen költségtakarékosabb rendszereket- így hőszivattyút is csatlakoztathatunk hozzá.
Cégünk 17 éve szerelt klímákat, így akár kézenfekvőnek is tűnhetne, hogy hőszivattyúkkal is foglalkoztunk a kezdetektől, nem így történt, sőt, talán meglepőnek tűnhet, de nagyon sok klímás cég pont ennyire tartózkodik a hőszivattyúk beszerelésétől.
Miért? A kezdetekben a hőszivattyúk egy misztikus és kiforratlan műszaki megoldásnak tűntek, ömlöttek be az országba az olcsó kínai gyártmányok és rendszerint ezeket építették be lakóparkokba, társasházakba, mint újszerű műszaki megoldást, megágyazva rengeteg garanciális problémának és panasznak. Az építtetők a legolcsóbb szivattyúkat a legolcsóbb beszereléssel párost keresték, így tömegével kerültek beépítésre garancia és szervizelés nélküli rendszerek, amelyek akár az első tél alkalmával csődöt mondtak, teljesen kiszolgáltatva a lakókat a szabad piac hiénáinak, akik toldozgatták, foldozgatták a fűtést, horrorisztikus árat elkérve a munkájukért. Szerencsére ez már a múlt. A mai modern és ismert márkájú hőszivattyúk kiforrott és jól működő megoldások, bátran felhasználhatóak házunk teljes értékű fűtésére.
Mire figyeljünk amennyiben hőszivattyús fűtést szeretnénk otthonra?
Legyen gépészeti tervünk egy hő szükségleti számítással és szivattyú méretezéssel. Egy régi korszerűtlen ház nagyságrendileg 80w/m3 míg egy korszerű 40w/m3 méretezhető, de valahol a kettő között leszünk majd és érdemes pontosan méretezni a hőszivattyút, mert ha nagyot választunk akkor nem lesz elég hatékony a rendszerűnk és jelentősen drágább egy feleslegesen nagy berendezés, míg, ha alul méretezzük akkor a hőpatron segítségével fogja a hiányzó teljesítményt pótolni és elszáll a villanyszámla télen. Mindkettő kerülendő.
Kizárólag ismert márkájú, elterjedt és szervizelhető hőszivattyút szabad megvásárolni. Én elhiszem, hogy ez majdnem olyan belülről és a leánycége gyártatja Kínában, de nem, ez nem olyan és az első meghibásodás jellemzően az utolsó is lesz a beszerezhetetlen alkatrészek miatt és a nulla szervízháttér mellett. Amíg egy ismert márka figyel a komoly háttértámogatásra és biztosítja az alkatrészek elérhetőségét, szervizelési protokollokat, addig egy ismeretlen gyártó esetében pénzfeldobással lesz, vagy nem lesz szerencsénk.
A beszerelő cégnek olyan vállalkozást válasszunk, aki elérhető egy meghibásodás esetén, ne az ország másik részében legyen a székhelyük, a működési területük. Nagyon fontos, hogy a hőszivattyút lehetőleg attól a cégtől vásároljuk meg aki telepíti, karbantartja és szervizeli is későbbiekben! Így egy kézben van a garancia és nincsen mutogatás, hogy ez a szivattyú rossz vagy a telepítése volt szakszerűtlen.
Egyszerű felmenni a netre, megkeresni, hogy Bátaszéken van egy olcsó hőszivattyú, számla nélkül, Kalocsáról pedig eljönnek beszerelni, szintén nettóban, de utána az első problémánál gyakorlatilag magunkra vagyunk hagyva, nem lesz olyan cég, aki akár csak hajlandó kimenni egy „ gazdátlan” hőszivattyú feltámasztására télvíz idején.
Tehát mindig legyen rendben a garancia, számlával, akár üzemeltetési szerződéssel és rendszeres karbantartással!
Remélem, hogy tudtam segíteni pár ébresztő gondolattal írásomban Önnek.
Üdvözlettel,
Bata József
