Nagyon fontos, több éve nem telepítünk kereskedelmi céllal hőszivattyút és nem is fogunk- bármilyen furcsán hangzik Budapest egyik legnagyobb klímás cégétől egy ilyen kinyilatkoztatás- tehát gépészeti cég vezetőjeként nem kell hazabeszélnem, ez nem reklám lesz, hanem egy tárgyilagos tájékoztató érthetően megfogalmazva az információt gyűjtő ügyfelek számára is.
Saját otthonomban rendelkezem a hőszivattyún kívül kondenzációs gázkazánnal, klímás fűtéssel, fafűtéssel, napelemmel. Mivel a házat én magam építettem 30 éve és folyamatosan lekövettem az energetikai korszerűsítési lehetőségeket, lévén szakmám és hobbim is egyben, így minden téren szereztem tapasztalatokat a valós működtetésben, gazdaságosságban, üzemeltetésben és karbantartásban.
Ezeket a tapasztalatokat szeretném megosztani Önnel és felhasználói nézőpontból elmondani mivel jár az egyes rendszerek működtetése hosszú távon, milyen előnyöket remélhetünk, a hátrányokat sem elhallgatva.
A cikkben hőszivattyúként a levegő-vizes rendszerre fogok hivatkozni, mivel elsősorban ezt a megoldást vesszük górcső alá, miközben a sima lakossági klíma is egy hőszivattyú, de a közhasználatban a hőszivattyúként az előbb említett vízkörre kötött megoldáshoz kapcsolódik ez a kifejezés. Tehát van egy dobozunk a ház mellett, belül pedig a fűtéshez vizet melegítünk a radiátor, padlófűtés, falfűtés, fancoil hőleadókhoz, ez a levegős- vizes hőszivattyú egyszerűsített értelmezése.
Hőszivattyú a jövő fűtési megoldása?
A politikai döntések akár napok alatt felrúghatnak egy megtérülési kalkulációt, láttunk már erre példát gázárban, rezsicsökkentésben, napelemes szabályozásban, szaldó megszüntetésben, tehát ez így egy komoly bizonytalansági tényező sajnos. Egyetlen biztos pont, hogy az energia folyamatos drágul és már csak emiatt is érdemes a folyamatos fejlesztésekkel csökkenteni a házunk, lakásunk energiaszámláját.
Jelenleg is zajlik a negyedik energetikai forradalom amikor a fosszilis energiák felhasználását igyekeznek nemzetközi szinten is visszaszorítani a káros kibocsátás csökkentése miatt, a földgáz felhasználás kiváltásával és tisztább energiák irányába terelni a felhasználókat.
Ahogyan megtörtént az átállás a fáról a szénre, majd szénről olajra, olajról gázra, most a gáz felhasználásának csökkentése kezdődött az elektromos és megújulók javára, ami ismét egy több évtizedes folyamatként várható, jelentős közműátépítésekkel és fejlesztésekkel. A városi környezetben a közművek teljes átépítése szükséges mivel a gáz egyszerűen vezethető és felhasználható, nem véletlenül a legelterjedtebb fűtési mód jelenleg. Az első gázlámpás világítás 1856 december 24.-én gyulladt ki Budapesten és rohamosan elterjedt a háztartási felhasználásban.
Ahogyan a gázközművek kiépítése a lakosság felé a 80-as évek végétől éli reneszánszát és napjainkig is tart, így nagyjából ilyen intervallumban lehet gondolkodni az elektromos hálózatok és erőművek fejlesztésében is, tehát nem egyik évről a másikra történik, hanem fokozatosan és rendkívül költségesen a kezdeti szakaszban.
A reklámokból, hírekből ömlik a lakástulajdonosok fejére, hogy ilyen- olyan márkájú hőszivattyúra cseréljék le a fűtésüket, sokszor erősen eltúlozva, hogy csak és kizárólag ezzel a megoldással érdemes fűteni és nem szabad egy percet sem várni a beszereléssel mert nincsen ennél gazdaságosabb megoldás. Az új EU-s direktívák szerint 2040 ig kivezetnék a gázos fűtést a lakossági szektorból miközben a háztartások 57% a még ma is gázzal fűt, az új építkezések 70%-a pedig gázos rendszert épített be fűtésre.
De mi a valóság? Kinek és mikor érdemes egyáltalán gondolkodnia a hőszivattyúra átállásban és milyen műszaki körülményeknek kell megvalósulni hozzá? Cikkükben szeretnénk teljesen racionális szempontok alapján ügyfeleinknek eligazodni.
Mikor javasoljuk és mikor nem a hőszivattyút.
A hőszivattyúsrendszerű fűtés a jövő és már a jelen is, de nem mindegy, hogy új házat fogunk építeni, ahol nincsen még gáz bevezetve vagy egy meglévő gázos rendszert kell kiváltani, ami eddig is üzemelt és viszonylag olcsón korszerűsíthető egy kondenzációs, modern kazánnal, különösebb gépészeti átalakítás nélkül.
Nagyon fontos milyen hőleadó felületben gondolkodunk, milyen hőmérsékletű vizet kell előállítanunk a fűtéshez, radiátor vagy padlófűtés a meglévő rendszer és bizony még azt is számít, hogy fizikailag egyáltalán hová helyezhető el egy hőszivattyú, mennyire zavarjuk vele a szomszédokat, gépészetileg elfogadható távolságban legyen a háztól és még az elvezetése is esztétikusan megoldható legyen a keletkező kondenzvíz bevezetésével együtt.
A felhasználók száma is fontos adat, hiszen nem mindegy, hogy a melegvizet egy emberre vagy ötre kell előállítani mert teljesen más megoldás lesz a rentábilis az elsőre, mint ha egy komplett nagycsaládos lakást kell ellátni egy szűk idősávban elegendő melegvízzel.
A régebbi építésű házakban kádárkockákban a hőleadók jellemzően még radiátorok, amelyek átalakítása egy levegő-víz hőszivattyús fűtéshez már olyan távlatokba tolják a megtérülést, amivel kalkulálni sem lehet, pont addigra öregszik el az egész rendszer és lehet újra cserélni. Ilyenkor gyakran javasoljuk, hogy a meglévő fűtés mellé kombinálva egy sima fűtős klímás rendszert tegyünk fel, ami akár a hagyományos split vagy akár légcsatornás klímaként kerül kivitelezésre és jelentősen olcsóbb, mint egy vizes rendszer átépítésre.
Szigetelés- szigetelés- szigetelés.
Sokkal fontosabb, hogy első lépésként csökkentsük a ház passzív energiafelhasználását semmint egy korszerűtlen, rosszul szigetelt házba 5-10 milliós költséggel egy hőszivattyú kerüljünk beszerelésre.
A hőszivattyús rendszerek jellemzően az alacsony előremenő vízhőfok miatt tudnak gazdaságosan üzemelni és amíg 30-35 fokos vízhőmérséklet is elég egy padlófűtésnek addig a radiátor 60-70 fokos vízzel tudja ugyanazt a leadott hőmennyiséget biztosítani, tehát egy rosszul szigetelt házban előfordulhat, hogy csúcson jár a hőszivattyú, magas az előremenő víz hőmérséklete, de nincsen mégsem elég meleg. Minden esetben az első lépés egy energetikai tervezés legyen, ahol a gyakorlott energetikus számol hőveszteséget, hőszükségletet, felméri a ház állapotát, hőkamerás felvételekkel meghatározza a gyenge pontokat majd javaslatokat tesz a korszerűsítés lépéseire.
Például kevesen gondolják, de a födém megfelelő szigetelése a leghatékonyabb takarékossági lépés, akár 60-70% -os hőveszteség is történhet a födémen keresztül és itt már párszázezres beruházással is jelentős megtakarítás érhető el. El kell felejteni a 20 éve nagy divat legurítós 20 centis paplanokat helyette akár 50-60 centis táblás kőzetgyapottal érdemes leburkolni a padlástereket és akár azonnal érezhetjük mennyivel jobb lesz a ház hőtartása és fele annyit kapcsol majd be a kazán.
A szigetelésre költött forintok duplán térülnek meg, a téli hidegben és a nyári melegben is egyaránt jelentősen csökken majd a házunk hő és hűtési igénye, tehát ahol megoldható a szigetelés ott ez legyen az első lépés és ne a méregdrága fűtésátalakítás.
Hőszivattyúk az új házak favoritjai.
Egy új ház építésekor, zöldmezősen, gáz nélkül tervezve kevés alternatívája van a korszerű és takarékos fűtésnek, mint a hőszivattyús. Főleg amióta a napelem szaldó elszámolása megszűnt tehát már nem érdemes egy villanykazánt feltenni 10kw-nyi napelemmel mert pont télen nem lesz annyi termelés, ami fedezné a borzalmas fogyasztású villanykazán energiaigényét. Tehát új fűtés, vagy nagy átalakítás alkalmával a magam részéről a hőszivattyút tenném fel és nem a gázos rendszert építeném ki, mivel nem lesz jelentősen olcsóbb, de cserébe a gáz ellátásbiztonságával és emelkedő árával tervezhetetlen milyen költségeim lesznek tizenéven belül.
Új ház építésekor vagy nagy felújítás alkalmával egy remek lehetőség, hogy padló- falfűtést építsünk ki, aminek a kellemes hőérzetén kívül a legfontosabb energetikai tulajdonsága, hogy alacsony hőmérsékletű víz keringhet a rendszerben, ezáltal a hozzá csatlakoztatott berendezés sokkal magasabb hatásfokon üzemelhet mert nem mindegy, hogy a folyadékot 30 fokra melegítem csak fel vagy 60 fokra, mint a radiátoros fűtéshez. Az új építések jellemzően kiváló hőszigeteléssel készülnek el eleve, tehát kis energia befektetéssel is hatásosan fűthetők, jók a termikus viszonyaik, gazdaságosan üzemeltethetők. Tehát itt egy pont a hőszivattyúnak.
Haragban a szomszédokkal?
Komoly problémát jelent az új építési övezetekben már jelenleg is, hogy az átadott házak hőszivattyúi zavarják a lakók, szomszédok nyugalmát és emiatt már elindultak a birtokvédelmi perek tucatjai, akusztikusok, szakértők bevonásával a bíróságokon. Mi az oka ennek a jelenségnek? Az alap probléma, hogy a nagyméretű és teljesítményű kültéri egységek jelentős zajkibocsátók, amit főleg a téli időszakban érzékelnek a szomszédok amikor a hőszivattyúk nagyobb kapacitásukat használva sokkal hangosabban üzemelnek és még a gyérebb téli növényzet sem állja útját a hangkibocsátásnak.
A hőszivattyú a telepítés helyén a ventilátor hangon felül képes rezgést is bevinni a lakásba és mély, szubszonikus morajlással folyamatosan- főleg éjszakai csendben- akár az alvás minőséget is jelentősen befolyásolhatja.
Minden esetben érdemes megterveztetni a hőszivattyú helyét az építési távolságok betartásával és a szomszédok közelsége esetén zajvédő falat, takarást kialakítani a későbbi vita megelőzéséhez.
Sajnos a legtöbb új építkezés alkalmával a kivitelező- beruházó dönti el milyen típus legyen beszerelve és szempontjaik szerint a legolcsóbb megoldást fogják előnyben részesíteni, ami egyben azt is jelenti, hogy nem a minőségibb és halkabb hőszivattyúk kerülnek beépítésre, hanem az éppen elérhető legolcsóbb és hangosabb típusok. Ezekben az esetekben már csak zajvédő építésével lehet javítani a helyzeten mert nem életszerű, hogy a frissen beköltözött szomszéd kicseréli az egy milliós új hőszivattyút egy halkabb hárommilliós típusra.
Új építkezőknek a hőszivattyú nagyon jó megoldás, felületfűtéssel, akár hűtéssel, sőt szellőztetővel kombinálva a fentiek figyelembevételével egy korszerű és takarékos fűtési megoldást kapunk az otthonunkba.
Társasházak, régebben épült házak.
Magyarországon évente kb 15-18.000 lakás épül, miközben az ingatlanból 4,500.000 van az országban, tehát láthatóan egy csekély szelete a lakóházaknak, ahol a legkorszerűbb fűtési megoldásként a hőszivattyú felmerülhet és még ezek nagyobb része sem hőszivattyús, hanem akár gázközponti vagy más alternatív fűtésen osztozik majd.
A régi lakások és fűtési rendszerek cseréjének, korszerűsítésének több alapesete létezik, vizsgáljuk meg ezeket külön, a fűtési módok kiválthatóságát mérlegelve és a helyi lehetőségek szerint.
Budapesten a legtöbb lakás fűtése távfűtés, konvektoros vagy gázkazános- cirkós radiátorral kombinálva.
Ezeknél a lakásoknál a hőszivattyúnak akár csak a fizikai beszerelése is rendkívül problémás mert ugyan hová lehet elhelyezni a társasházban egy nagydarab, de cserébe nem halkan működő egységet?
Egy lakás komplett fűtését ellátó hőszivattyú ugyanis hangosam üzemel, főleg téi időben és falakkal határolt térben pattog a kibocsájtott zaj, nem komfortos a többi lakó számára, bár vannak rá kísérletek, hogy társasházi erkélyre kiszerelni hőszivattyút, de itt komoly birtokvédelmi problémákkal is találkozhatunk a szomszédok részéről. A mai műszaki tudásunk mellett nem elképzelhető, hogy körfolyosós házakba tömegesen történjen nagyméretű hőszivattyúk telepítése, miközben egy sima lakossági klíma is sokszor komoly ellenállásba ütközik, holott jelentősen halkabb berendezés és a fizikai mérete is csak harmada, negyede egy lakás teljes fűtésére alkalmas hőszivattyús rendszernek.
A gázfűtés költségeinek csökkentésére a klímás fűtés nyújthat alternatívát, ami már tizenéve egy elterjedő megoldás a szerelésre is alkalmas házak esetében.
Nem kell a klíma beszeléséhez kidobni a meglévő rendszert, párhuzamosan üzemeltethetjük és így nagyobb az ellátásbiztonság, miközben csekély gépészeti munkára volt csak szükség és nem egy teljes átépítésre, régi hőleadók cseréjére.
Konvektoros fűtés.
Szerencsére az egyik legkönnyebben kiváltható egység a szobánkénti konvektoros fűtés, illetve ezeknek a rendszereknek a legrosszabb a hatásfoka, tehát ezek kiváltásával lehet a legtöbb spórolást elérni egy fűtős klímára cseréléssel. A gázos fűtés bizonytalansága és az emelkedő árak talán ennek a fűtési módozatnak az egyik teljes megszüntetői lesznek és a konvektoros fűtéssel rendelkezők keresik leginkább az alternatív fűtési módokat.
Kádárkockák, családi házak.
A leggyakrabban feltett kérdés, hogy mennyire gazdaságos egy gépészetileg esetleg elavult gázos rendszer kiváltása egy hőszivattyúra, illetve mi az, ami használható még a meglévő rendszerből. A rossz hír, hogy ezeknek a házaknak a levegő- vizes hőszivattyúra átalakítása olyan mértékű kiadással járhat, ami az egész megtérülést a beláthatatlan időtávba tolja el, ami akár évtizedeket jelent. Kalkulálni gépészetileg pedig csak tizenéves távlatba tudunk mivel nagyságrendileg ennyi idő kell a rendszert újra cserélni, általában egy technológia elavulása is ilyen időtávba esik tehát a most megvásárolt többmilliós hőszivattyú kb 12-15 év múlva már mehet a kukába, elfáradnak a forgó alkatrészek, megszűnik az alkatrészek utánpótlása és megszűnik a szervizelhetőség is egyben. Tehát átalakítani a házat radiátorosról padlófűtésre vagy fan coilra, plusz betenni egy hőszivattyút, kiépíteni a gépészetet hozzá ez gázzal fűtve is megspórolhatatlan összeget jelent, természetesen nem a jövőben látva.
Elavult fűtések feljavítására ideális a levegő- levegő hőszivattyúk, klímák, légcsatornás rendszerek kiépítése, ami nem kapcsolódik a meglévő rendszerhez és párhuzamosan is üzemeltethetőek együtt, kiegészítve egyik a másikat. A jelenlegi rezsi elszámolás mellett például azok jártak jól, akik a gáz és klímás fűtést kombinálva használták és így maradtak a kvótákon belül mindkét energiahordozónál.
Plusz előny a H tarifa bekötése a házunkba, ami 2-3 klíma esetében már belátható megtérülést jelent, de egy klíma esetén nem szoktam javasolni mert nem megspórolható egy berendezéssel a H tarifa bekötésének költsége, főleg, amikor óraszekrényt is cserélni kell hozzá pluszban.
A mai klímák mindegyike H tarifa kompatibilis, így igényelhető rájuk a kedvezményes tarifa.
Összefoglalva: egy régi építésű háznál nagymértékben függ a hőleadó felületektől, hogy milyen időtávban belátható a megtérülése a hőszivattyús beruházásnak, de a klímákkal jelentősen csökkenthetjük a fűtési költségeket és pluszban kapjuk a nyári hűtési lehetőséget is egyben.
Érdemes energetikussal, gépész tervezővel elvégeztetni egy számítást, aki a szigetelést, hőveszteséget, hőleadókat is figyelembe véve készíthet egy kalkulációt a várható gépészeti szükségletről és költségekről, hogy egyáltalán a korszerűsítés iránya kalkulálható legyen.
Mire gondolok? Ahol nincsen hőszigetelés, rosszak az ajtók, ablakok ott nem egy hőszivattyú beépítése lesz a megoldás, hanem a hőveszteség csökkentése és a szigetelések elkészítése.
Minden ház, minden lakás egyedi és ennek megfelelően egyedi tervezést, átgondolást igényel a legjobb megoldás vagy akár csak a korszerűsítés sorrendiségének megtervezése.
Hőszivattyú szerelés- mi miért nem és milyen kivitelezőt érdemes választani.
A bevezetőben írtam, hogy több éve nem szerelünk fel hőszivattyúkat, kereskedni is csak alkalmilag, ismerősöknek hozunk egy darabot, mi az oka ennek? A hazai hőszivattyú piac olyan nagymértékben alulárazott, hogy nem fér bele az árakba az a szervizelési kockázat, amit egy rendszer telepítése jelent. Tehát a mai árszinten úgy lehet piacon maradni, hogy nem beárazható az árajánlatba egy javításra, hibamegállapításra kiszállás, egy állandó szerviz és céges ügyelet, akik folyamatosan szervizelik a már beszerelt, az elején még sok évig garanciás hőszivattyúkat.
A piacra igyekvő új cégek annyira alacsony árszinten dolgoznak, ami ugyan forgalmat generál, de nem fedezi a jövőbeni költségeket és még sok esetben akár az önköltséget sem. Márpedig aki hőszivattyút telepít az javítani is fog, előbb vagy utóbb. Nem a felszerelt egy darabbal lesznek problémák, hanem a felszerelt százzal, idővel pedig ezerrel, itt már gyakorlatilag komplett szervizes csapatoknak kellene ügyeletben várni, hétvégén is, hogy amikor megáll a fűtés akkor indulnak, szervizelnek, javítanak mert kihűl a ház, fáznak a gyerekek, az ügyfél pedig elmegy a falig is az érdekeit védelmezve. Egy apró példa, mivel mi már 20 éve szerelünk klímákat így dolgoztunk több ezer helyen, a 20 évvel ezelőtti ügyfélnek sem mondom azt, hogy én erre nem tudok megoldást, most ugyanez hőszivattyúban, ahol pont százszor több egy meghibásodás, beállítási probléma lehetősége? Másból sem állna egy napunk csak mennénk háztól házig javítani, hibákat elhárítani miközben kihűl a ház a téli hidegben.
Ez egy most is így működő valós folyamat, érdemes benézni a hőszivattyús fórumokra, napi szinten keresnek javításra szakembert a pórul járt tulajdonosok. Mert mi történik? Mindenki nagyon szeret szerelni és számlát kiállítani. Ennél jelentősen kevesebben szeretnek kimenni egy meghibásodáshoz és még ennél is kevesebben szeretnek egy komplikált műszaki problémát megoldani, ami nem 5 percig tart. Ez pont igaz mindenre, klímára, hőszivattyúra, autóra, bármire az életben.
Viszont amíg egy autó lefeljebb kellemetlen amikor nem indul el, addig egy hőszivattyús fűtés meghibásodása azt jelenti, hogy 2 nap alatt jéghideg lesz a ház és csak az olajradiátorok tartják életben a lakókat. Ez a terület nem bírja el az eltűnő vállalkozásokat vagy a nagyotmondó, de valóságban inkompetens szerelőket, akik csak addig voltak készséges jófejek amíg írták az áfást.
Budapest egyik legnagyobb klímás kivitelezőjeként nem tudjuk felvállalni, hogy olyan ár versenybe menjünk bele, aminek egyenes következménye a fenti anomália és a vicc ebben, hogy tíz éve is ilyenek voltak a lehetőségek és csak romlott azóta a helyet. Nem tudott kinőni egyetlen erős hőszivattyús cég sem, szétesett a piac forgalmazókra és kismaszek beszerelőkre.
A frissen „hőszivattyús tanfolyamot végzett” vállalkozók árasztották el a hőszivattyús piacot és tényleg fogalmuk nincsen róla mit vállalnak egy telepítés alkalmával, mennyi felelősséget jelent egy berendezés évekig- évtizedig szóló üzemeltetése és mennyi buktatón kell addig eljutni, hogy túléljék akár csak az első 5 évüket. A jelentős részük nem fogja túlélni, azon az árszinten dolgozva, amivel nem lehet fejlődni és építeni a céget.
Lesznek majd téli éjszakába nyúló kiszállások, hétvégén, karácsonykor és persze ígérgetések bőségesen. Különös figyelemben részesülnek azok a cégek, akik vidékről, sokszor 200 kilométerről jöttek hőszivattyút telepíteni, mert itt már egyetlen kiszállás elvitte a teljes hasznot, nemhogy 3-4 alkalom, ami simán várható egy javítás alkalmával és ezek bizony garanciális javítások lesznek, vagy ha nem akkor a cég jóhírét teszik kockára amikor nem jönnek időben.
Tehát amikor az ügyfél megbíz egy mikró céget a hőszivattyúja beszerelésére és későbbi működtetésére akkor feldob egy pénzdarabot és fej vagy írás, hogy megmarad ez a vállalkozás az első komoly meghibásodásig vagy sem.
Amikor pedig már „nincsen gazdája” a hőszivattyúnak elindulnak a kafkai történetek és nagyon nehéz lesz újra találni valakit- de már komoly pénzekért- aki becsülettel szervízeli azt a berendezést, ami nélkül megfagyunk télen, ha nem működik. Jól hangzik?
Hab a tortán, hogy amíg 10 éve volt 3-4 hőszivattyú márka, amit komolynak hívhattunk és mellé becsengett még pár a kínai szürkeimportból addig ma a klónokkal együtt vagy 80 típust számoltam össze legutóbb.
Jellemzően nem a minőségi és hazai szervízzel is ellátott márkák sokasodtak meg hanem az olcsó, „még éppen hőszivattyú” -k, amit előszeretettel építenek be az új házak építésekor pusztán költség/ haszon alapján az építőipari vállalkozók. Ezeknek a gépeknek kb nulla az esélye, hogy komoly hiba nélkül megérjék a tizenéves kort és addig számos kellemetlenségek, komoly költségeken kell az új házak tulajdonosainak átvergődnie.
A dörgedelmek után nézzük pár hasznos tanácsot, hogy mégis milyen cégtől vásároljunk egy hőszivattyús berendezés, legalább az esélye meglegyen annak, hogy egy hideg téli napon az E5-ös hibát meglátva a hőszivattyú kijelzőn felvegyék a telefonunkat.
- Ne a világ végéről válasszunk kivitelezőt! Igen, ott „laknak” az olcsó szakik és nem kételkedem a szaktudásukban mert vannak tényleg becsületes és lelkiismeretes szakik, de itt tizenévre kell vérszerződést kötni, kevés, ha csak beszerelik és soha többé nem hallunk róluk. Legyen közeli a cég, 10-20 kilométeren belüli székhellyel mert ha kiszállásra, javításra lesz szükség akkor nagyon sokat számít a flexibilitás és a könnyű megközelíthetőség.
- Lehetőségeinkhez mérten próbáljunk a közép- felső árkategóriában mozogni a termékek és a szolgáltatást tekintve is, a borzasztó kivitelezések persze bármelyik szegmensben előfordulhatnak de a jobb márkák azért szűrik a forgalmazókat, beüzemelőket. Megér némi felárat, ha cserébe kiszámíthatóbb és méretében nem egy mikró vállalkozás lesz a kivitelező cég, ahol már a sógor vérnyomása/ fogfájása is jelentős tényező egy meghiúsult, de megígért kiszállásban. Akár nézzük meg a cég előző éves forgalmát- OPTEN- és ha csak pártizenmilliós a vállalkozás akkor sejthető, hogy a nálunk telepített hőszivattyú az első referenciák egyike lesz majd, ami soha nem jó ómen.
- Kifejezetten javasolnám a hőszivattyú márkák gyári képviseletén történő megrendelését a kivitelezésnek is, ők már csak a jó hírük miatt sem engedhetik meg, hogy elengedjék a kezét a vásárlónak és feltegyék a kezüket mert a piaci reputációjukba ez nem férhet bele. Érdemes fórumokon is tájékozódni, hogy más felhasználóknak milyen a tapasztalata a cégről és a középméretű, jó referenciákkal rendelkezőket kell előnyben részesíteni, akik komplex szolgáltatást nyújtanak.
- Aki végzi a kivitelezést, beüzemelést attól a cégtől vásároljuk meg a berendezéseket, ne pedig innen a hőszivattyú és onnan a beüzemelés mert akkor megvettük a jegyet a szellemvasútra, a klasszik egymásra mutogató hibaelhárítás következik, amiben az ügyfél nem győzhet. Egy kézben legyen minden, egy számla érkezzen, egy cégtől és mindenről, de mindenről kérjünk áfás számlát!! Ahol nincsen számla ott garancia sincsen, a becsületszó erre a szektorra 24 órán keresztül érvényes, jobb esetben!
Remélem, hogy sikerült pár hasznos tanácsot adnom a hőszivattyús fűtés után érdeklődőknek, a célom egy szakmán belüli és nem marketinggel átitatott vélemény tolmácsolása a pro és kontra érvek felsorolása.
Kitűnő megoldás lehet a hőszivattyús fűtés, de nem mindenhol és nem mindenkinek, nem lehet egy sablont ráhúzni a rengeteg különféle lakásra, otthonra és ami az egyiknél csodálatosan működik az máshol nem fogja beváltani a reményeket.
Érdemes már a kezdetektől minden esetben szakemberekkel (mérnök, tervező) konzultálni, felmérni a hőszükségletet, hőveszteséget, a meglévő gépészet állapotát, alternatívákat állítani és megtérülést számolni. Ezek alapján kaphatunk laikusként is egy mérleget, ami után eldönthető melyik beruházásnak milyen sorrendben érdemes megtörténnie és mikorra várhatjuk a megtérülését.
Bata József
Budaklíma cégvezető
