Általános szabály: ott kell hűteni  a klímával, ahol a legjobban melegszik a lakás!

Kérjen ajánlatot!

×
phone KATTINTSON
mail KATTINTSON

Hová szereltessük a lakáson belül a klímát?

Mindig a legmelegebb szobában, a nagy ablakokkal, napsütötte falakkal rendelkező lakrészben (jellemzően a nappaliban), nyugati fekvésű szobákban, közvetlenül az ablaknál, és a Naptól felmelegedő falfelületeknél hűtsünk és fogjuk meg a hőséget a klímával.

Klíma - melyik szobába?

 

Amennyiben megszüntetjük a lakásunkban a hőcsapdát, akkor már csak ettől is sokkal elviselhetőbb lesz a hőmérséklet az egész lakásban, mivel egy felforrósodott szoba képes az egész lakás maghőmérsékletét megemelni és a folyosókon keresztül az egész lakást felforrósítani. Ezért nem jó megoldás egy belső légtér hűtése, mivel sokkal nehezebb úgy lehűteni egy lakást, hogy a másik feléből 40 fokos levegő áramlik át, tovább melegítve a falakat, burkolatokat.

Amennyiben nagyon tagolt a lakás úgy több klímára lesz szükség, a klímálkat pedig arra a részére kell szerelni a lakásnak ahol a legnagyobb a benapozottság és ahol legjobban melegszik a lakás. A meleg szobák lehűtésével az árnyékos, északi, kelet fekvésű része is sokkal hűvösebb, élhetőbb lesz a lakásnak. Egy tagolt lakásban sajnos egy darab klíma nem képes eredményesen hűteni, legfeljebb az egy nagy teret, nappalit-konyhával érdemes így klimatizálni. A klíma akkor dolgozik a legjobban, ha a méretéhez képest egy nagy térben helyezzük el és nagy mennyiségben állíthat elő hideg levegőt, amivel arányaiban a legtakarékosabban a legtöbb négyzetméterét hűthetjük a lakásnak. A folyosókon, szűk átjárókon felszerelt klíma éppen ezért nem alkalmas csak lokális hűtésre, mivel nem tud teljesítményt leadni a felszerelés helyén, így csak töredékét hűti le a lakás többi részének. Jó megoldás lehet még, ha egy lakást a két vége felöl egyszerre hűtünk és egy U alak mindkét szárában felszerelünk egy klímát, mivel ezek egymás hatását fogják erősíteni és az összekötő részen tartózkodók is kellemes hűvöset tapasztalhatnak a használat során. Kritikus pont az ajtók- átjárók méretezése két szoba között, amíg egy normál 80-90 es ajtón alig dolgozik át a szomszéd szobába a klíma, addig egy dupla ajtóval már szinte egy teret tudunk teremteni és jelentősen hűteni lehet egyik szobát a másikból, az ajtó teljes kinyitásával.

 
Hová szereltessük a lakáson belül a klímát?

 
Minden felmérés alkalmával a lakók szokásaihoz igazítva, a bútorok elhelyezésének figyelembevételével kell kijelölni a klíma beltéri egységének a helyét, hogy a későbbi használat során maximálisan komfortosan működtethessük. Elkerülendő, hogy a klíma közvetlenül az ágyra vagy az ülőgarnitúrára, dolgozóasztalra fújja a hideg levegőt, mivel így a folyamatos működtetés közben megfázhat a használója.  Kis területű szobák, hálószobák esetében inkább néhány órával előre kapcsolják be a légkondicionálót lefekvés előtt, akár üresen és bezárt ajtókkal, így amikor alváshoz készülődnek, már lekapcsolható a klíma. Amennyiben kellő hőmennyiséget kivonunk a szobából és lehűtjük a burkolatokat, falakat is egyben, nem melegszik vissza a szoba az éjszaka során és kényelmesen, a klíma folyamatos működtetése nélkül, átaludható az éjszaka.

A nagy terek esetében viszont a folyamatos működéssel tudunk komfortos környezetet teremteni, nem szabad hagyni a teljes teret felforrósodni nyáron, mivel az ilyenkor bekapcsolt klímának teljes fokozaton kell dolgoznia, hogy elérje a kívánt hőmérsékletet. Fontos tudni, hogy a klímától történő megfázást nem a klíma által lehűtött levegő okozza, hanem a hőfokkülönbség a benti lehűtött és a nyári kánikulától felforrósodott levegő között. Ahogyan komfortosan érezzük magunkat a lakásban 25 fokban, télen-nyáron, úgy ez a hőmérséklet csak akkor okoz problémát amikor a 40 fokról jövünk be nyáron, átmelegedve, izzadtan.

Egyik általános technikai szempont, hogy legyen elegendő hely a beltéri egység számára, ami általában 75-80 centi közötti hosszúságú. A mennyezettől legalább 15-20 centit hagyjunk el, mert így van lehetőség a klíma szellőzésére. Soha nem szabad teljesen felszorítani a plafonra, mert felülről szívja magába a hűtendő levegőt (amit a hűtőbordákon keresztül az alsó részén fúj majd ki magából).

Szintén a technikai részletek közé tartozik, hogy nem célszerű a kültéritől nagyobb távolságra felszereltetni a beltéri egységet, mivel a csövezés hosszával egyenes arányosan csökken a teljesítménye is a klímának. A gyárilag megadott maximális csövezési távolság 20-25 méter általában, de már itt is plusz hűtőközeget kell tölteni a hűtőkörre, mivel a klíma gyári töltet 3-5 méter hosszra van optimalizálva. A hosszabb csövezéssel egyrészt jelentősen megnöveljük a kiépítés költségeit, másrészt pedig a cseppvíz elvezetésének módozatait is érdemes átgondolni, hiszen nagyobb távolságra a gravitációs lejtéssel már problémás lehet a víz kivezetése, mivel a cseppvíz elvezetés eldugulhat egy ilyen hosszú szakaszon az idők során. 

A klíma beltériegysége nem zajos, a felszerelt falon sem kelt vibrációt, így nem kell tartani attól, hogy a szomszédok részéről kifogás merülhet fel a működtetése során!

Általában a beltéri egységet a lakás legmelegebb pontjára érdemes felszerelni, itt dolgozik majd a legjobb hatásfokkal és ezt a melegedési gócot megszüntetve javíthatjuk az egész lakásban a komfortérzetet. Hol vannak ezek a pontok? Panel és társasházi lakásokban a nappali ablakainál, családi házak esetében pedig a nappali közepén, akár teljesen szimmetrikusan elhelyezve a klímát. Így minimális látszó csövezéssel, vagy csak a klíma beltérit látva a falon, esztétikusan lehűthető a lakás legnagyobb területe és költség/hasznosulás arányát tekintve a leggazdaságosabban lehet kw/m² arányosan klimatizálni az adott területet. 

Lépcsőfeljáróba vagy nagyobb nyitott galériába felesleges feltenni a klímát, mivel a hideg levegő a fajsúlyánál fogva nehezebb, így az alsó terekbe vándorol majd, a meleg levegőt pedig felszorítja a felső részre. A tetőtereknél éppen ezért rossz megoldás a folyosón elhelyezett nagyobb klímaberendezés: az ajtókon keresztül nem tudja majd lehűteni a cserepek által is felforrósított lakóteret. Ezeknél a szobáknál külön-külön hűteni kell a belső teret vagy klíma beltéri egységekkel, vagy pedig fejlettebb gépészeti megoldásként egy központi-légcsatornás klímával.



Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ajánlatkérés

Kérje ajánlatunkat  INGYENES előzetes helyszíni felméréssel! 

Klímaszerelés AKCIÓ április 30-ig!

Bruttó 90.000Ft-ért

(2 méter csövezésig)

Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztatónkat, ellenkező esetben nem tud regisztrálni, sem árajánlatot kérni.

 
Szeretnék segítséget és konkrét támpontokat adni Önnek a klímaberendezés beszerzése, felszerelése kapcsán felmerülő gyakori kérdésekre, hogy elég információval rendelkezzen a vásárlás előtt. Ha még nem volt klímaberendezése...
Bővebben
A legfontosabbal kezdeném: soha ne vásároljon ismeretlen márkát! Akkor sem ha klímaszerelő ajánlja Önnek! Miért? Sokszor tapasztalom, hogy kizárólag üzleti érdekből ajánlanak olyan klímákat az érdeklődőnek amelyek teljesen...
Bővebben

Kapcsolódó cikkek:

Hőszivattyúról máshogyan. Kezdjük az elején, a cikk írójaként tizenéve fűtök levegő- víz hőszivattyúval otthon, tehát a korai felhasználók között szereztem tapasztalatokat és pro és kontra igyekszem felsorolni az előnyöket és hátrányokat mellette és ellene is egyaránt.
Tovább
Általában évente egyszer tartjuk karban ügyfeleink klímáját, egy két speciális esettől eltekintve. Van olyan berendezés, amelyet a környék adottságai miatt évente kettő vagy akár több alkalommal is tisztítanunk kell mivel rendkívül gyorsan elszennyeződik a berendezés és...
Tovább
Egy klímaszerelő vállalkozás vezetőjeként mindig érdemes tudni, hogy tulajdonképpen milyen korcsoportoknak és ügyfélkörnek dolgozunk, milyen megoldásokra van szükség és mit tanácsoljunk, amivel az ügyfélnek legjobban kiszolgáljuk az igényeit. Bemutatnám ügyfeleinket az...
Tovább