Lakásfelújítás, előkészítés, előcsövezés!
Fontos tudni: általában a klímaszerelők a villanyszerelőkkel egy időben munkálkodnak a felújítandó lakásba, gyakran összedolgozva és megbeszélve a szükséges elektromos teljesítményt, kiállásokat, nyomvonalat! A vízszerelő a másik szakember, akire még szükség lehet, abban az esetben amikor a klímában keletkező kondenzvizet a lakáson belül, a vizes helységekben elhelyezett szifonba kell elvezetni.
A lakás ezen állapotában még egyszerűen megoldható az elektromos kiállás kiépítése a villanyszerelőnek, a klíma csővezetékének beépítése, bevésése a falazatba és a cseppvíz elvezetése egy összefolyóba. A munkálat pár tízezer forintból megoldható és később egy sokkal esztétikusabb végeredményt kapunk, mivel nem lesz látható csövezés a lakásban, nem utólag kell a festett falat fúrni, a vezetékeket kábelcsatornázni.
Itt megjegyezném, hogy már vagy 10 éve nem divat a beltéri egység mellé a falra telepített konnektoros csatlakoztatás, bár villanyszerelők előszeretettel készítenek el ilyen kiállást. Ennél sokkal esztétikusabb az elrejtett bekötés, amit pont annyi munkával kialakítható.
Az újravezetékezett lakásban érdemes külön hálózati körre tenni a klímát, elkülönítve olyan nagy fogysztóktól mint egy elektromos főzőlap, sütő vagy mosó-szárítógép amely az együtt működés esetén túlterhelheti a hálózatot. Szóló klíma esetében 10Ah-s biztosítékkal és 3x1,5mm-es MTK-kábellel, multi klíma esetében 16Ah-s biztosíték és 3x2,5mm-es MTK kábelre lesz szükségünk a kiépítéshez, de gyakran ezt a villanyszerelővel direktben szoktuk egyeztetni, segítve ezzel egymás munkáját.
Egyes dizájn klímák belsőépítészeti értéket is képviselnek, mivel a lakás hangulatához igazodó kivitelben sokkal esztétikusabbak, mint egy sima, fehér berendezés. Az ilyen típusú klímákhoz minden esetben a falban elvezetett, nem látszó csövezést kell kiépíteni a tökéletes hatás kedvéért.
A lakásfelújítás megkezdésekor már érdemes kérni egy felmérést. Itt megbeszéljük a szükséges kiállásokat, amiket elkészít a villanyszerelő, a vizes, majd pedig elkészítjük a klíma csövezésének nyomvonalát. Ezt későbbiekben a kőműves és a festő teljesen eltünteti. Amikor pedig aktuális a szerelés, csak feltesszük a klímát a már előkészített helyére és egy esztétikus végeredményt kapunk, ami évtizedekig használható a későbbiekben is. Legfelejebb a klímát kell az évek múltával kicserélni, de a csövezés később is használható marad.
Abban az esetben ha csak festés lesz a lakásban, akkor a glettelés után - de a készre festés előtt - érdemes a klímát felszereltetni a falra. Ügyelni kell rá, hogy a klíma teljesen körbe legyen takarva, fóliázva, mivel a fal csiszolása során a felülről nyitott beltéri egység hőcserélője porral szennyeződhet. A festők ezután a beltéri egységet lemaszkolva tudnak dolgozni, akár a kábelcsatornát is a fal színére festve (mivel mázolható műanyagból készül).
Szokásos szerelési eljárás még a beltéri egység alaplapjának felfúrása glettelés után. Ezután a teljesen kész, festett falra csak a beltéri egységet szereljük fel, így nincsen már fúrás, faragás, csak egy rövid szerelés és esztétikus lesz a végeredmény a lakásban.
Komplett felújítás alkalmával a klímásoknak a villanyszerelőkkel egy időben kell felvonulni a munkára, mivel a két terület munkálatai összekapcsolódnak. A klímások jelölik ki a szükséges kiállások helyeit, és a csövek bevésése alkalmával előnyös, ha nem kell a már frissen berakott villanyszerelési vezetékeket kerülgetünk a klímás csövekkel.
Nagyon fontos!
A klíma előcsövezését előszeretettel építik ki saját kezűleg a kivitelezést, felújítást végző vállalkozók vagy az ő embereik (akik ugye nem klímás szakemberek, csak láttak már hasonlót). A lakóparkokban, nagyobb építkezéseknél 90%-ban bizony rossz csövezésekkel találkozunk, amikor kihívnak minket a klíma beüzemelésére. Gyakran előfordul, hogy kompletten ki kell vésni a falból a beépített csöveket, újra húzni az áramot, de főleg a cseppvíz kivezetés nagy mumus. A cseppvíz szinte mindig rosszul van kivezetve, esetleg visszafelé lejt, nem megfelelő a csőméret, rossz helyre kötik be a vizesek, elázik miatta az egész fal nyáron.
Praktikus tanácsként javasolnám, hogy az előcsövezést mindig azzal a klímás szakemberrel végeztessék el, aki a komplett szerelést elvállalja és végig fogja vinni. Így megspórolható az építőiparban annyira kedvelt egymásra mutogatás és a hozzá tartozó jelentős pótmunka, felesleges anyagfelhasználás.
Önkormányzati engedélyeztetés
Kedves ügyfeleink egy része szeretné a hatóságok előtt is legalizáltatni a lakása klimatizálását, így megosztom a tapasztalataimat ebben a témakörben is.
Az önkormányzatokat jelenleg a „nem tudom - nem engedélyezem - engedélyezem, csak nem tudom, hogyan” háromszögben kell megkeresni, ha a klímakiépítés kérdésével fordul hozzájuk az állampolgár. Mindegyik kerületnek más az építésügyi szabályozása és főleg ennek a gyakorlati kivetülése az engedélyezés folyamata, a szükséges papíroktól a begyűjtendő aláírásokig. Akár egészen szélsőséges példákkal is találkozhatunk a hivatali procedúra alatt.
A leggyakoribb eset, hogy félnek engedélyezni még azt is, ami nem engedélyköteles. Hiányos a szabályozás és a hivatalnok annyira félti az állását, hogy nem mer lepecsételni semmit sem, ezzel szürke zónában tartva a lakót, aki szeretné megoldani a lakása klimatizálását, de tanácstalan, hogy kihez is fordulhat ebben az ügyben.
Az egyik önkormányzatnál látványterv kell, a másiknál mérnöki tervezés, a harmadiknál csak be kell nyújtani egy papírt és kérelmezni, a negyediknél pedig fogalmuk sincsen róla, az ötödik pedig következetesen megtilt mindent, így fest nagyjából a mai budapesti engedélyeztetési eljárás. Így a legtöbb ügyfél egyszerű állampolgári engedetlenséget gyakorolva fogja és felszerelteti a saját feje után. Ezeknek a kusza jogviszonyoknak köszönhető, hogy oda és olyan módon is kerülnek klímaberendezések, amelyek valóban elcsúfítják - akár a műemlékileg is védett - épületeket, és olyan panellakások klimatizálását akadályoztatják, ahol sem esztétikailag, sem pedig műszakilag nincsen más megoldás, mint a homlokzatra való felszerelés.
Támpontként adok pár tanácsot. Panelek esetében egy kérdést érdemes intézni a közös képviselőhöz és általában ezzel letudható az engedélyezési procedúra. Aki panelben lakik, attól az én véleményem szerint nem elvárható, hogy a 40 fokos lakásban húzza ki a nyarat, csak azért mert egy hivatalnoknak fogalma sincsen, mit kezdjen a kérdéssel, és egyszerűen nincsen más megoldás az egyre forróbb nyarak elviselésére, mint a légkondicionálás. A légkondicionálók felszereléseinek egyetlen lehetséges helye a ház külső homlokzata, mivel gépészetileg nincsen más előkészítés, ahová felkerülhetne a kültéri egység. Egy-két kivétel adódik, ahol a tetőre is szerelhetünk berendezést, de ez csak páremeletes épület és a tetőszint alatt lévő lakásoknál megoldás.
A körfolyosós és társasházak esetében a szomszédokat feltétlenül érdemes megkérdezni, bár az új, inverteres berendezéseknél gyakorlatilag nem beszélhetünk már hangos klímáról. Így azonban elébe lehet menni a későbbi feljelentgetősdinek. A közös képviselővel is érdemes konzultálni és így már felkészültebbek lesznek a telepítés megkezdése előtt, mivel előfordulhat olyan műemléki védettség, ami korlátozza a szerelési munkálatokat.
Szívesen segítek a hatósági engedélyeztetésben, amennyiben műszaki adatokra, klímaméretekre van szükség, ha ezzel segítem a lakót az engedély megszerzésében, de nagy általánosságban elmondhatom, hogy a klímák 99%-ánál senki nem kéri a hivatalok engedélyét, pont a fenti tapasztalatok miatt.
Nekünk, mint beszerelő cégnek, akár mindegy lehetne az engedélyezés folyamata, mivel a fúró elindul az árammal ezek nélkül is, viszont tudom, mennyire kellemetlen, ha a körültekintés nélkül elvégzett munka a későbbiekben problémát okoz a lakónak. Így inkább tervezzük meg közösen a legjobb megoldást, bevonva akár a szomszédokat és a közös képviselőt vagy a lakóközösséget - ha szükséges - a kivitelezés menetébe.
