Az általánosan ismert split (osztott) rendszerű klímák egy kültéri és egy (illetve multi klíma esetében több) beltéri egységből állnak. A berendezés két részét a falon keresztülvezetve rézcsövek kötik össze, amelyekben egy hűtőközeg áramlik keresztül. E közeg kitágulása és összenyomása végzi el a kompresszorral a hőközvetítést a beltéri és a kültéri egység között. A kültéri egységnél történik a lakásból kivont hőmennyiség leadása.
A klíma kültéri egységének ventilátora a lakásból kivont hőmennyiséget távolítja el a forgása közben a hőcserélőről, a beltéri egység ventilátora pedig a szoba levegőjét áramoltatja át a rézcsövekben keringő hűtőközeg által lehűtött belső hőcserélőn. Így hűt a berendezés a lakásban.
A klíma (pár típus kivételével) friss levegőt nem szállít a lakásba, teljesen zárt rendszerként működik. Emiatt a rendszeres szellőztetésre a hűtés mellett is szükség van, különben az elhasználódott levegő fejfájást és rossz közérzetet okozhat.
Különösen fontos ez irodákban, több ember által használt lakóterekben, ahol a friss oxigén pótlását rendszeresen meg kell oldani, ami akár szellőztetéssel, akár a klíma levegőjére történő friss levegős bekeveréssel is kivitelezhető.
A klíma két részét elektromos vezetékek kötik még egymáshoz, ezen keresztül kap áramot a berendezés, illetve így működik a vezérlése is.
Tartozék a klímaberendezéshez a cseppvízcső is, amit elvezethetünk a falban vagy a kábelcsatornában. A cseppvízcső feladata a beltéri egységben lekondenzálódott nedvesség kivezetése a szabadba vagy lefolyóba. A cseppvíz mennyisége nagyban függ a légköri párától, a hűtött helyiség funkciójától és a benne lakók számától. Különösen fontos a kivezetés rendszeres ellenőrzése, mivel a cseppvíz sok port és egyéb szilárd anyagokat is összegyűjt. Ha dugulás jön létre, akkor a beltéri egységnél a falon kezd lefolyni a víz, ami sok kellemetlenséget okozhat.
A klíma szerelése során a cseppvíz elvezetést úgy alakítjuk ki, hogy legyen lehetőség a rendszer tisztítására, amivel elkerülhető a csővezeték dugulása.
Gyakori vita az irodákban a kollégák, otthon pedig a házastársak között, hogy hány fokra legyen állítva a távirányítón a klíma hőmérséklete, mondván: ez már hideget fúj, vagy az pont jól van beállítva. Ez egy teljesen felesleges kérdés, mivel mindegyik klíma pont ugyanolyan hőmérsékletű levegőt szállít működése közben, nem a légszállítási hőmérsékletet állítjuk, hanem a kapcsolási pontokat.
A klímaberendezés típustól függően 10-14 fokos hideg levegőt szállít fixen. A távkapcsolón kizárólag a kikapcsolási és bekapcsolási hőmérsékletet lehet állítani és a hűtés intenzitását (ventillátor fokozat), a kifújt levegő hőfokát nem!
A berendezés akkor is működik, keringteti a levegőt, amikor éppen nem szállít hűtőközeget. Ha a készülék elérte a beállított hőmérsékletet, utána már csak a keringető üzemmódban működik, így tudja érzékelni a klíma, hogy az átkeringetett levegő hőmérséklete mikor éri el azt a pontot, amit a távirányítón beállítottunk magunknak kívánt hőmérsékletként. Amikor eléri a beállított értéket, akkor kapcsolja be a kültéri egység kompresszorát, és adagolja a hűtőközeget a csőrendszerbe, ami majd lehűti a belső hőcserélőt és elindul a hűtés folyamata.
